14. nap

Augusztus 19. Terv: Vardzia, kirándulások

Előzőleg elolvastuk vendégházunk értékeléseit, amelyek alapján bőséges reggelire számítottunk, az volt a kérdés, hacsapuri is lesz-e. Nos, nem volt, de volt plov (piláf, rizses egytálétel, meleg), sajt, tojás, vaj, kenyér, saláta, sütemény, kávé, tea. Mindenki rendesen reggelizett, majd kicsit később már indultunk is Vardzia felé. Útközben nagyon szép volt a táj, a Mtkvari folyó hol szélesebb, hol keskenyebb völgyében haladtunk, magas sziklák között.

Jó ötlet volt időben elindulni, mert még alig volt látogató a sziklavárosnál. Egy kisbusz visz fel a belépőjegyen túl fejenként 1 lariért a bejárathoz, ötünkkel azonnal el is indult. Ott fenn végigjártuk a kamrákat, helyiségeket, járatokat és megnéztük a templomot is. Ez Vardzia férfikolostora is egyben, van a látogatóktól elzárt lakótere is, most hat szerzetes él itt. A város a virágkorát a 12-13. században élte, a később szentté avatott Tamar királynő építette fel, illetve elődje III. Georgi. Aztán egy nagy földrengés a középkorban sok építményt elpusztított, később újra lakott lett, majd a 20. században kezdték el feltárni. A bejárásához szükséges egy kis ivóvíz és kényelmes cipő, és nem árt figyelni a barlangok, járatok, lejárók magasságára is, alacsonyabb emberekre szabták. Érdekesség még, hogy már a középkorban nagyon jól megoldották a vízellátását és elvezetését, saját forrása is volt/van, emellett szellőzőjáratokat is létrehoztak.

A sziklavárost egy titkos alagúton lehet elhagyni és visszatérni a kiindulópontra, ahol wc, étterem, ajándékbolt van. Az étteremben kicsit leültünk egy könnyű ebédre, a padlizsán dióval itt is nagyon jó, és volt végre sajtos kinkali is.

Vardzia parkolójában. B. mindig meglátja az ilyeneket.

A sziklaváros a folyón átkelve jobbra érhető el, de balra kanyarodva 3-4 km után van egy másik, egy felső női kolostor is, ahol apácák élnek. Itt is, és útközben is láthatóak a sziklákon annak nyomai, hogy egykor emberek élhettek bennük, de ezek az apácák nagyon szép kis házakban, egy 11. századi templom szomszédságában élnek. Itt érkeztünkre előjött egy apáca és kinyitotta nekünk. A lakóterük nem látogatható.

A női kolostor templomának bejárata

Apácák lakótere

Visszafelé haladva a vardziai elágazáshoz a jobb oldalon termálvíz nyomait vette észre Z.. Egy fórumban olvastunk egy „ne-ítélj-elsőre” termálfürdőről, és íme, megtaláltuk! Készültünk fürdőruhával, de végül a többség túl melegnek találta a vizet, lehetett vagy 38-40 fokos. Persze itt is akadt valaki, aki szerintünk önjelölt módon pénzt szedett a fürdőért, amin bőven lehetne mit fejleszteni. Például a közeli patakhoz kis lejárót építeni, és ott, ahol összekeveredik a termálvíz a patak vizével, egyszerű fürdési lehetőséget kialakítani. De mindenek előtt szemetet szedni lenne érdemes.

Termálmedence, bejárat

Itt látni, hogy folyik a termálvíz

Bent többen fürödtek

Innen a közeli Vanis Kvabebi női kolostorhoz mentünk fel nagyon meredek, de rövid úton. Szerettem volna megnézni, egy fórumban nagyon ajánlották, de a déli melegben a gyerekeknek nem akaródzott felmászni magasra, különben is megvolt mára már a két kolostor. Este egyébként összeszámoltuk, eddig 22 kolostort/templomot néztünk meg. Persze így már hiába emlegettem az Akhaltsikhéhez közeli Sapara kolostorrendszert is. Inkább kerestünk egy helyet útközben a folyóparton, ahol egy kicsit lábat áztathattunk, majd visszamentünk a szállásunkra.

Este még vacsoráztunk egy jót, ezúttal a Hotel Lomsia éttermében, ami tényleg nem volt drágább más helyeknél, viszont voltak nem grúz ételek is, így a fiúk végre tésztát is ehettek. Meg kell említeni még ehelyütt a kóbor, de rendkívül szelíd kutyákat: nagyon jól viselkednek, étterem környékén is van néhány, de nem tolakodóak. N. egyet megetetett pisztrángfejjel.

Utóbb vetettünk még egy pillantást a kivilágított óvárosra – a tegnap megnézett Rabatira -, majd visszatértünk a szállásra.

Holnap megyünk a tengerpartra, egy izgalmas, de turisták által állítólag kevéssé ismert útvonalon.

Nap néni: apáca, aki kinyitotta nekünk a templomot. Az volt az érzésünk, hogy ebédelésből állíthattuk fel, vettünk is egy cd-t tőle.

Nap bácsi: egy férfi az étterem teraszán elijesztett egy kutyát, rászólt és tapsolt hármat.

Vanis Kvabebi