Akhaltsikhéből fél 10-kor sikerült
elindulnunk, a gazdag reggeliben ezúttal paradicsomos tojásrántotta volt, a
tegnapihoz még méz jött hozzá, illetve, mikor kiderült, hogy a gyerekek nem
eszik a tojást, néni még hozott egy kis édességet.
Akhaltsikhéből Batumiba vezet egy
rövidebb út, az 1. számú, illetve a házigazdák kerülővel, Kutaisi felé szoktak
menni, mivel arra jobb az út, de nagyjából kétszer-háromszor annyi km. Mi a
rövidebb utat választottuk, át a hegyeken, bízva a grúz útépítőkben. Az első 10
km építés miatt volt lassú, ilyenkor kiteszik a bocsánatkérős táblát, ez
mindenképpen reményt keltő. Utána volt egy darabig jó út, majd mintegy 30-40
km-n át aszfalt nélküli köves út jött, néha szerpentines, át a 2000 m fölötti
hágón. Itt már bocsánatot se kértek előre, reménytelen állapot. Viszont a
látvány tényleg szép volt, zöld fenyvesek, hegyek, folyóvölgy, mint
Ausztriában. Csak a házak voltak nagyon szegényesek, az utcán gyerekekkel, akik
szívesen eladtak volna valamit az utazóknak. Érdekesség, hogy nagy fejlesztések
zajlanak itt, síparadicsomot hoznak létre, elkészült már egy-két felvonó és
szálloda is, a felvonót osztrák cég építi. De mindaddig, míg a helyet 35 km/h-s
sebességgel lehet megközelíteni…
Khuló után kezdett visszatérni az
aszfalt, és utána már többé-kevésbé rendben volt, kivéve pár kisebb szakaszt. Török
cégek végeznek itt nagy terepmunkát, alagutat és viaduktot építenek, nem
látjuk, hogy pontosan hová. Az útikönyv egyébként több látnivalót ígért itt,
régi hidakat, egyet láttunk is, de nem álltunk meg, minél előbb le akartunk
érni. Végül fél háromra értünk Batumiba, azaz a 158 km-es távot 5 óra alatt
tettük meg, egy rövid megállóval.
A szállás Batumiban a 16. emeleten
van, egy apartman, tengerre néz, jól felszerelt, jó a fürdő is végre
(zuhanykabin!), van minden, csak kicsi ötünknek. Nem szabadna ezt öt embernek
kínálni.
Egyet fürödtünk a tengerben, annyi
elég is volt. Kell néha ilyen tengerpartozás, hogy emlékeztessen minket arra,
hogyan nem akarunk nyaralni. Tömeg, meleg, lenn zsúfolódnak a parton. Batumi
keveréke a csicsás és modern építészetnek, érdekes megoldások vannak,
befejezetlen dolgok: megépítenek hatalmas házakat, benne vagy 300 lakás, de
parkolót nem építenek alá. Az étteremben jót ettünk, de szerencsétlen pincérek
két emelettel lejjebbről hordják fel a fogásokat, de még az italt is, mert nincs
nekik étellift. Vacsora után levezetésként begyalogoltunk a központba és vissza
a parti bulváron, kb. 7 km.
Nap néni: a kevés aszfaltos
szakaszon, egy városban, egy kisautó kanyarodott elénk, nagyon óvatosan, nagy
ívben kerülgetve a pocsolyás gödröket, a hátsó ablakon egy piros háromszögben
magassarkú cipő matricával. Ki ragaszt magára ilyet? Vigyázat, béna vagyok,
vagy mi? Mikor meguntuk az óvatoskodást és éppen balra húzódott ki, szépen
elmentünk mellette, bele a pocsolyába, a víz befröccsent a lehúzott ablakán,
jobbkormányos kocsiban egy zöldruhás fiatal nő ült.
Nap bácsi: egy kisteherautó
platójára felkéredzkedett hátizsákos turista, hasonlított néhány színészre.
Szép és csúnya építmények Batumiban
 |
| Up&Down étterem, itt vacsoráztunk |
 |
| A város kellős közepén néhányan sátrat vertek |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése